Még nem került bele a köztudatba, hogy Magyarországon, ha valaki közlekedési balesetet szenved, vagy közúti balesetben elveszíti családtagját – függetlenül attól, hogy a sérült személynek van-e biztosítása – a 190/2004. számú kormányrendelet értelmében kártérítés illeti meg. Olvass tovább
Amikor egy baleset bekövetkezik, a legtöbb esetben gyorsan sor kerül annak bejelentésére, sokszor a mentők mégis túl későn érnek a helyszínre. A segítség általában 10-15 perc alatt érkezik ki, ez idő alatt pedig a tapasztalatok szerint általában nem történik segítségnyújtás a személyi sérültek részére. Ennek többféle oka is lehet, leginkább az, hogy a jelenlévőknek nincs elég bátorságuk nekilátni az elsősegélynek, vagy egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges ismertekkel. Pedig ha a közúti baleseteknél többen szánnák rá magukat a segítségnyújtásra, az évente több tucat, akár több száz élet megmentését is jelenthetné hazánkban. Olvass tovább
A legszigorúbb biztonsági előírások, a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordulhatnak balesetek az élet bármely területén. Ez a munkahelyeken, üzemekben, kiemelten ott, ahol veszélyes gépekkel végeznek munkát a dolgozók, még gyakrabban előfordulhat. Azok számára, akik súlyos sérülést szenvednek, amely miatt akár munkaképességük is megváltozhat, fontos, hogy továbbra is fenn tudják tartani magukat. Olvass tovább
Március 14-én történt M1 és M7-es autópályán történt tömeges baleset kárrendezésének felgyorsítása végett a biztosító társaságok egyéges döntése alapján a saját kötelező biztosítójuknál is jelentkezhetnek kárfelvételre. Ebben az esetben a károsult saját biztosítója méri fel az elszevedett kárt, azonban továbbiakban is lehetőség van a károkozó biztosítójánál kérni a kárfelvételt. A casco biztosítási károkokat azonban minden esetben a casco biztosítást nyújtó biztosítónak kell bejelenteni. Olvass tovább
A korábbi évhez képes jónak mondható a 2012-es a balesetek tükrében, bár nem lehet tudni, hogy a kevesebb közlekedési baleset az autóvezetők, valamint a közlekedésben résztvevők érdeme, vagy csak egyszerűen az üzemanyag árak emelkedése miatt visszaeső autós forgalom eredménye. A munkahelyi balesetek korábban évről-évre csökkenő száma ezzel szemben 2012-ben megfordult. Olvass tovább
Bármilyen felelősségteljesen vezetünk is, nem kizárt, hogy egyszer balesetet szenvedünk, hiszen többi autóstársunk viselkedéséért nem mi vagyunk a felelősek. Baleset esetén a vétlen felek vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosultak, a vétkes vezetőn kívül mindenki, azaz annak utasai, illetve a vétlen autóban ülő összes utas. Kártérítési igényünket közlekedési ügyvéd megbízásával érvényesíthetjük. A kötelező felelősségbiztosítást érintő 2013-as változások és az aktív és a direkt kárrendezés előfutárai lehetnek. Olvass tovább
Vonattal való ütközés esetében a balesetek fele halálos kimenetelű. Magyarországon az elmúlt évtizedekben majd minden évre jutott egy súlyos buszbaleset. Közel húsz évvel ezelőtt 1993. febr. 12-én egy pörbölyi iskolásokat szállító autóbusz ütközött vonattal. Akkor 11 gyermek és a buszsofőr vesztette életét. A tragédiát az okozta, hogy az alsónyéki fénysorompóból kilopták az akkumulátort, azonban a buszvezető is figyelmetlenül hajtott a sínekre.
Olvass tovább
A sporttörvény értelmében a labdarúgó a mérkőzésen vagy az edzésen szerzett sportsérülései munkahelyi balesetnek minősülnek. A munkahelyi vagy üzemi baleseteket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza. Ezen jogszabály 167. § (1) bekezdésének alapján a labdarúgó-tevékenység gyakorlása közben bekövetkezett sérülés esetén a munkáltatónak a munkavállaló teljes kárát meg kell térítenie. Tehát olyan kompenzációt kell nyújtania, amellyel megtéríti az elmaradt jövedelem mértékét – azaz a labdarúgó akkora összegre jogosult, mint amekkorát akkor kapna, ha semmilyen kárt nem szenved. Olvass tovább
Ha vétlen félként közlekedési balesetet szenvedünk, akkor is élhetünk kártérítési igényünkkel, ha nem autóvezetőként, hanem utasként vettünk részt benne. A vétkes autóvezetőn kívül mindenki részesülhet kártérítésben, tehát a vétlen és a vétkes fél utasai is. A baleset okozója, illetve annak biztosítója köteles megtéríteni vagyoni és nem vagyoni jellegű kárunkat, például azokban az esetekben, ha maradandó egészségkárosodást szenvedtünk, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szereztünk, illetve a baleset miatt munkaképtelenné váltunk, vagy már nem vagyunk képesek teljes értékű munkát végezni, és emiatt jövedelmünk nem éri el korábbi mértékét. Olvass tovább
Az augusztusban az M3-as autópályán négy halálos áldozattal járó balesetet okozó szlovák nő pénzt ajánlott fel az elhunytak hozzátartozóinak, ám azok nem fogadták el az ajánlatot, és úgy döntöttek, inkább kártérítési pert indítanak. Ha megnyerik a pert, akár százmillió forintos kártérítést is kaphatnak. Olvass tovább