Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek esetén gyakran felmerül a közvetítői eljárás, azaz a mediáció lehetősége. Sokszor már a tanúvallomást felvevő rendőr megkérdezi a sértettet, hogy hozzájárul-e közvetítői eljárás lefolytatásához, ezért érdemes ezt a témakört kicsit körüljárni.
Közvetítői eljárásra nemcsak közlekedési balesetek esetén, hanem egyéb büntető vagy szabálysértési ügyekben is sor kerülhet, de értelemszerűen jelen cikkünkben a személyi sérülést okozó közlekedési balesetekkel kapcsolatos eljárásokra helyezzük a hangsúlyt.
A személyi sérülés minősítése – 8 napon belül vagy 8 napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékosságot okozó – abból a szempontból (is) fontos, hogy szabálysértési vagy büntető eljárás lefolytatására kerül-e sor. Mint korábbi cikkeinkben is kitértünk rá, a tényleges gyógytartam gyakran eltér a büntetőjogi minősítéstől – például egy 8 napon belülinek minősített többszörös zúzódás okozhat akár 4-6 hetes munkaképtelenséget is a valóságban.
Mi a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás lényegében egy konfliktuskezelő folyamat, melynek során a baleset sértettje és okozója egy mediátor segítségével megbeszélheti a történteket, a sérült. Az okozó is elmondhatja, hogyan élték meg a balesetet és annak következményeit, a baleset okozója szembesülhet tette következményeivel, vállalhatja a felelősséget, kifejezheti sajnálatát, bocsánatot kérhet, tevékeny megbánást tanúsíthat. Így például jóvátételt ajánlhat fel majd fizethet a sérültnek, de egyéb módon is jóváteheti az okozott sérelmet.
A közvetítői eljárásra enyhébb súlyú, legfeljebb 5 év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény vagy szabálysértés esetén kerülhet sor.
Feltételei:
- a baleset okozója teljes mértékben elismerje felelősségét,
- a baleset sértettje hozzájáruljon a közvetítői eljáráshoz,
- az eljáró hatóság (szabálysértési ügyekben rendőrség, büntetőügyekben az ügyészség) is úgy értékelje, hogy helye van a közvetítői eljárás lefolytatásának, nem áll fenn olyan törvényi körülmény, amely kizárja a mediáció lehetőségét.
A folyamat során a sértett és az elkövető egy mediátor – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok képzett mediátor kormánytisztviselője
- közreműködésével, moderálásával lényegében kötetlen beszélgetést folytat, melynek során lehetőség nyílik arra, hogy
- a sértett elmondja, hogyan érintette őt mindaz, ami történt,
- az elkövető felelősséget vállaljon a cselekményért,
- a felek közösen keressenek megoldást a sérelmek jóvátételére.
Megbízóinkat mindig felkészítjük a közvetítői eljárásra.
Ha kell ügyvédünk el is megy. De minden esetben egy „oktatás” után, úgy jelenik meg ezen a lényeges eseményen a károsultunk, hogy tudja:
- mit kérhet,
- hogy kérheti,
- mi a lényege a közvetítői eljárásnak,
- miért fontos a károkozó számára az eljárás sikere (ezzel nem élünk vissza ugyan, de tudatában vagyunk)
Egy sikeres közvetítői folyamat végén a felek megállapodást köthetnek, amelyben közösen állapodnak meg az elkövető által adandó jóvátételről, amely lehet
- bocsánatkérés vagy sajnálat kifejezése, illetve
- a sérelem anyagi,
- vagy más, a felek által elfogadott módon történő jóvátétele.
Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek esetén leggyakrabban anyagi jóvátételfizetésében állapodnak meg a felek.
A megállapodás teljesítése esetén a szabálysértési vagy a büntető eljárás megszüntetésére kerül sor.
A kár rendezése szempontjából ez az eljárás általában kedvezőbb, hiszen egyrészt a baleset okozója teljes mértékben elismeri a felelősségét, másrészt általában gyorsabban lezajlik, mint sokszor egy szabálysértési vagy büntetőügy, így az okozó felelősségbiztosítója is hamarabb fizethet kártérítést, tehet egyezségi ajánlatot.
Bár a jóvátétel nem kártérítés, de a felelősségbiztosítók nagy része a Kúria 2024. évi 62. számú BH-jára hivatkozva a sérült részére fizetett sérelemdíj összegébe – mint már megtérült igényt – beszámítja. Azonban tapasztalt ügyvédeink segítségére lehetnek abban is, hogy a jóvátétel jogcímének pontosításával valamint egyéb megoldásokkal, olyan, megfelelő megállapodás kerüljön megkötésre, amellyel elkerülhető, hogy a jóvátétel összege beszámításra kerüljön a biztosító által fizetendő kártérítésbe!
Mi felháborítónak tartjuk azt, hogy a biztosító a kárkifizetését csökkentse a károkozó által a károsultunknak kifizetett jóvátétel összegével. Nem engedhetjük, hogy ezt az összeget a biztosító levonja a kártérítéséből!
- évi 62. számú BH: „A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti eljárásban a sértett (károsult) és a terhelt (károkozó) között létrejött megállapodás alapján teljesített pénzbeli jóvátételt a károsultat ért kártérítés, sérelemdíj összegénél – mint már megtérült igényt – figyelembe kell venni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2)–(3) bek.; 2006. évi CXXIII. törvény (Bkt.) 2. § (1) bek., 13. § (1)–(2) bek.].”
A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza.
Amennyiben a közvetítői eljárással kapcsolatban kérdése van, nyugodtan forduljon hozzánk, segíteni fogunk! Pár percünk mindenkire kell, hogy legyen!
Inkább kérdezzen, mint hibázzon! (ingyenes, gyors és semmilyen kötelezettséggel nem jár)
Telefon: 06 70 515 7777
Email: balesetiugyvedek@gmail.com
