Közvetítői eljárás, tudnivalók a mediációról

Közvetítői eljárás

Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek esetén gyakran felmerül a közvetítői eljárás, azaz a mediáció lehetősége. Sokszor már a tanúvallomást felvevő rendőr megkérdezi a sértettet, hogy hozzájárul-e közvetítői eljárás lefolytatásához, ezért érdemes ezt a témakört kicsit körüljárni.

Közvetítői eljárásra nemcsak közlekedési balesetek esetén, hanem egyéb büntető vagy szabálysértési ügyekben is sor kerülhet, de értelemszerűen jelen cikkünkben a személyi sérülést okozó közlekedési balesetekkel kapcsolatos eljárásokra helyezzük a hangsúlyt.

A személyi sérülés minősítése – 8 napon belül vagy 8 napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékosságot okozó – abból a szempontból (is) fontos, hogy szabálysértési vagy büntető eljárás lefolytatására kerül-e sor. Mint korábbi cikkeinkben is kitértünk rá, a tényleges gyógytartam gyakran eltér a büntetőjogi minősítéstől – például egy 8 napon belülinek minősített többszörös zúzódás okozhat akár 4-6 hetes munkaképtelenséget is a valóságban.

Mi a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás lényegében egy konfliktuskezelő folyamat, melynek során a baleset sértettje és okozója egy mediátor segítségével megbeszélheti a történteket, a sérült. Az okozó is elmondhatja, hogyan élték meg a balesetet és annak következményeit, a baleset okozója szembesülhet tette következményeivel, vállalhatja a felelősséget, kifejezheti sajnálatát, bocsánatot kérhet, tevékeny megbánást tanúsíthat. Így például jóvátételt ajánlhat fel majd fizethet a sérültnek, de egyéb módon is jóváteheti az okozott sérelmet.

A közvetítői eljárásra enyhébb súlyú, legfeljebb 5 év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény vagy szabálysértés esetén kerülhet sor.

Feltételei:

  • a baleset okozója teljes mértékben elismerje felelősségét,
  • a baleset sértettje hozzájáruljon a közvetítői eljáráshoz,
  • az eljáró hatóság (szabálysértési ügyekben rendőrség, büntetőügyekben az ügyészség) is úgy értékelje, hogy helye van a közvetítői eljárás lefolytatásának, nem áll fenn olyan törvényi körülmény, amely kizárja a mediáció lehetőségét.

A folyamat során a sértett és az elkövető egy mediátor – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok képzett mediátor kormánytisztviselője

  • közreműködésével, moderálásával lényegében kötetlen beszélgetést folytat, melynek során lehetőség nyílik arra, hogy
  • a sértett elmondja, hogyan érintette őt mindaz, ami történt,
  • az elkövető felelősséget vállaljon a cselekményért,
  • a felek közösen keressenek megoldást a sérelmek jóvátételére.

Megbízóinkat mindig felkészítjük a közvetítői eljárásra.

Ha kell ügyvédünk el is megy. De minden esetben egy „oktatás” után, úgy jelenik meg ezen a lényeges eseményen a károsultunk, hogy tudja:

  • mit kérhet,
  • hogy kérheti,
  • mi a lényege a közvetítői eljárásnak,
  • miért fontos a károkozó számára az eljárás sikere (ezzel nem élünk vissza ugyan, de tudatában vagyunk)

Egy sikeres közvetítői folyamat végén a felek megállapodást köthetnek, amelyben közösen állapodnak meg az elkövető által adandó jóvátételről, amely lehet

  • bocsánatkérés vagy sajnálat kifejezése, illetve
  • a sérelem anyagi,
  • vagy más, a felek által elfogadott módon történő jóvátétele.

Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek esetén leggyakrabban anyagi jóvátételfizetésében állapodnak meg a felek.

Közvetítői eljárás

A megállapodás teljesítése esetén a szabálysértési vagy a büntető eljárás megszüntetésére kerül sor.

A kár rendezése szempontjából ez az eljárás általában kedvezőbb, hiszen egyrészt a baleset okozója teljes mértékben elismeri a felelősségét, másrészt általában gyorsabban lezajlik, mint sokszor egy szabálysértési vagy büntetőügy, így az okozó felelősségbiztosítója is hamarabb fizethet kártérítést, tehet egyezségi ajánlatot.

Bár a jóvátétel nem kártérítés, de a felelősségbiztosítók nagy része a Kúria 2024. évi 62. számú BH-jára hivatkozva a sérült részére fizetett sérelemdíj összegébe – mint már megtérült igényt – beszámítja. Azonban tapasztalt ügyvédeink segítségére lehetnek abban is, hogy a jóvátétel jogcímének pontosításával valamint egyéb megoldásokkal, olyan, megfelelő megállapodás kerüljön megkötésre, amellyel elkerülhető, hogy a jóvátétel összege beszámításra kerüljön a biztosító által fizetendő kártérítésbe!

Mi felháborítónak tartjuk azt, hogy a biztosító a kárkifizetését csökkentse a károkozó által a károsultunknak kifizetett jóvátétel összegével. Nem engedhetjük, hogy ezt az összeget a biztosító levonja a kártérítéséből!

  1. évi 62. számú BH: „A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti eljárásban a sértett (károsult) és a terhelt (károkozó) között létrejött megállapodás alapján teljesített pénzbeli jóvátételt a károsultat ért kártérítés, sérelemdíj összegénél – mint már megtérült igényt – figyelembe kell venni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2)–(3) bek.; 2006. évi CXXIII. törvény (Bkt.) 2. § (1) bek., 13. § (1)–(2) bek.].”

A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza.

Amennyiben a közvetítői eljárással kapcsolatban kérdése van, nyugodtan forduljon hozzánk, segíteni fogunk! Pár percünk mindenkire kell, hogy legyen!

Inkább kérdezzen, mint hibázzon! (ingyenes, gyors és semmilyen kötelezettséggel nem jár)

Telefon: 06 70 515 7777

Email: balesetiugyvedek@gmail.com

Töltse ki baleseti kártérítési kalkulátorunkat, és néhány kattintással megtudhatja, mekkora összegű kártérítésre lehet jogosult.

További blog bejegyzéseink

Közlekedési ügyvéd baleset esetén

Közlekedési ügyvéd baleset esetén

Bármilyen felelősségteljesen vezetünk is, nem kizárt, hogy egyszer balesetet szenvedünk, hiszen többi autóstársunk viselkedéséért nem mi vagyunk a felelősek. Baleset esetén a vétlen felek vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosultak, a vétkes vezetőn kívül mindenki,...