Az utasok számára is jár baleseti kártérítés személyi sérülésnél

Ha vétlen félként közlekedési balesetet szenvedünk, akkor is élhetünk kártérítési igényünkkel, ha nem autóvezetőként, hanem utasként vettünk részt benne. A vétkes autóvezetőn kívül mindenki részesülhet kártérítésben, tehát a vétlen és a vétkes fél utasai is. A baleset okozója, illetve annak biztosítója köteles megtéríteni vagyoni és nem vagyoni jellegű kárunkat, például azokban az esetekben, ha maradandó egészségkárosodást szenvedtünk, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szereztünk, illetve a baleset miatt munkaképtelenné váltunk, vagy már nem vagyunk képesek teljes értékű munkát végezni, és emiatt jövedelmünk nem éri el korábbi mértékét. Tovább

Százmillió forintos kártérítési per indulhat a halálos balesetet okozó szlovák nő ellen

Az augusztusban az M3-as autópályán négy halálos áldozattal járó balesetet okozó szlovák nő pénzt ajánlott fel az elhunytak hozzátartozóinak, ám azok nem fogadták el az ajánlatot, és úgy döntöttek, inkább kártérítési pert indítanak. Ha megnyerik a pert, akár százmillió forintos kártérítést is kaphatnak. Tovább

Baleseti kártérítés teljes körű ügyintézése – díjmentes szakmai tanácsadás

Baleset ott és akkor történik velünk, amikor arra a legkevésbé számítunk, és bár szeretnénk ép bőrrel megúszni a legveszélyesebb helyzeteket, ez sajnos nem mindig sikerül. Előfordul, hogy olyan komoly személyi sérüléseket szerzünk, amiknél már élnünk kell a kártérítés lehetőségével.

Tovább

Baleseti kártérítés bírói gyakorlata

A magyar jogrendben nincsen precedensjog, aminek okát az egyedi elbírálás elvéből vezetik le az alkotmányjogászok: ez azt jelenti, hogy ha két, akár teljesen megegyező (jogi szakzsargonban analóg) ügyet tárgyalnak, akár előfordulhat két teljesen eltérő ítélet is. Ismert olyan eset, mikor ugyanazért a cselekvőségért valaki büntetést kapott, míg egy másik bíróság másvalakit felmentett. Bár ez ritka és általában van felülvizsgálati lehetőség, jól rámutat arra, hogy mindig az adott eset összes egyedi körülményét kell a bírónak mérlegelnie. Tovább

Az állattartók felelőssége

Alapvető szabály, hogy aki állatot tart, felelősséggel tartozik az állat által okozott kárért. A felelősségére alkalmazandó szabályok attól függnek, hogy háziállatról, vagy vadállatról van-e szó. Háziállat esetében ugyanis az általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az állattartó csak vétkessége esetén felel (Ptk. 351. § (1) bekezdés). Eszerint kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy az állat tartása körében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 339. § (1) bekezdés). Ez a szabály vonatkozik minden olyan állat tartására, amely nem minősül vadállatnak. Tovább

Baleseti kártérítés adózása

Ha megkaptuk a baleset miatt járó kártérítést, gyakran okoz fejtörést, hogy az adóköteles jövedelemnek számít-e. Nem lenne jó véletlenül kifelejteni az adóbevallásból, majd a kapott összeget büntetésként befizetni.

Alapvetően elmondható, hogy a kártérítés adómentes a kárpótolt személy számára. Ha tehát magánszemély számára fizetnek kártérítést vagy kárpótlást akár vagyoni, aki nem vagyoni jellegűt, az után nem kell adózni. Az adótörvény azonban hoz kivételt is a szabály alól, méghozzá a jövedelmet pótló kártérítések esetében, hiszen ezeket az adóhatóság jövedelemből származó bevételnek tekinti, ezért adóköteles. Tovább

Motoros balesetek, sérültek ellátása

A tavasz, a jó idő beköszöntével mindannyian a szabadba vágyunk, és ha lehet kint tartózkodunk a természetben, a friss levegőn, élvezzük a meleg, oly sokáig nélkülözött, energiát adó napfényt. Végre a motorosok is elővehetik kedvenc járgányukat, eljött az ő idejük, egész nyáron, késő őszig szabadon kalandoznak, járhatják az utakat, szabadidejük és lehetőségeik függvényében kihasználhatják a csodás nyarat. Tovább