Az állattartók felelőssége

Alapvető szabály, hogy aki állatot tart, felelősséggel tartozik az állat által okozott kárért. A felelősségére alkalmazandó szabályok attól függnek, hogy háziállatról, vagy vadállatról van-e szó. Háziállat esetében ugyanis az általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az állattartó csak vétkessége esetén felel (Ptk. 351. § (1) bekezdés). Eszerint kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy az állat tartása körében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 339. § (1) bekezdés). Ez a szabály vonatkozik minden olyan állat tartására, amely nem minősül vadállatnak.

Az állat tartója legtöbbször a tulajdonos, de lehet az állat gondozója, bérlője, haszonbérlője is, sőt adott esetben az is, akire a tulajdonos azt huzamosabb távolléte miatt rábízta, sőt az is, aki az elkóborolt állatot befogadta és ha ideiglenesen is, de gondozza.

A gyakorlatban a legtöbbször a kutyák által okozott károk fordulnak elő. Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a szabadban, póráz és szájkosár nélkül futkosó kutya megharapja a járókelőt, úgy azért a kutya gazdája felelősséggel tartozik. Megállapítható a felelőssége annak a kutyatartónak is, aki a kutyáját az udvarban szabadon tartja, és az megharapja az udvarba a nyitott kapun – akár engedély nélkül is – belépő idegent.

Ilyen esetben elvárható a tulajdonostól, hogy a kaput zárva tartsa, de legalábbis figyelmeztető táblát helyezzen el a kerítésen. A bekerítetlen területen tartott kutyát nem elegendő láncon tartani, hiszen az ilyen területre bárki akadály nélkül beléphet. Adott esetben a bíróság megállapította az állattartó felelősségét, amikor egy hét éves kisfiú egy ilyen bekerítetlen területre ment be játszani, és az ott található kutya a lánc ellenére elérte és megharapta őt.

Ugyanakkor a sértett önhibájának minősül, ha a kutyát uszítja, ingerli vagy bántalmazza, illetőleg ha a megkötött állathoz olyan közel megy, hogy az őt elérheti. Az ilyen sértetti magatartás – az eset összes körülményétől függően – az állattartó mentesüléséhez vagy kármegosztáshoz vezethet. Amennyiben a kutyatartó minden tőle elvárható óvintézkedést megtett, a károsodás mégis bekövetkezik, akkor mentesül a felelősség alól.

Ha valaki kutyáját pórázon és szájkosárban sétáltatja, a kutya azonban valamilyen váratlan zajtól megriad, kitépi magát gazdája kezéből, átszalad az úttesten és közlekedési balesetet okoz, akkor ezért az állattartó nem vonható felelősségre.
Más háziállat által okozott kár viszonylag ritkán fordul elő a bírói gyakorlatban. A bíróság megállapította az állami gazdaság felelősségét abban az esetben, amikor a telephelyéről a nem megfelelően őrzött néhány marha elkóborolt, és a szomszédos vetésben jelentős károkat okozott.

Ugyancsak felelősnek találta a bíróság azoknak a méheknek a gazdáját, amelyek az út szélére telepített kaptárból kirajzottak, és halálra csipkedték az úton elhaladó lovas kocsiba befogott két lovat. A bíróság ebben az esetben megállapította, hogy a méhek gazdája megszegte a méhek tartására vonatkozó azon szabályt, miszerint a közút közelébe telepített kaptárakat úgy kell elhelyezni, hogy a kijáró nyílások az úttal ellentétes irányba nézzenek.
A vadállat tartása esetén az állat által okozott károkért az állat tartója úgy felel, mint a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója (Ptk. 341. § (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be (Ptk. 345. § (1) bekezdés). Az, hogy mi minősül vadállatnak az állat természete, veszélyessége alapján dönthető el. Nyilvánvalóan vadállat az oroszlán, a tigris, a leopárd, a vaddisznó a farkas, a róka stb. Ugyanakkor értelmetlen lenne vadállatnak minősíteni az őzet, a vadnyulat annak ellenére, hogy ezek is vadon élnek. Ugyanakkor bizonyos harci kutyák (pl pitbull terrier) tartására a szigorú felelősségi szabályokat kell alkalmazni. Vadállatnak minősülnek a szelídített vadak is, tehát a cirkusz az objektív felelősségi szabályok szerint felel a fellépő szelídített és betanított tigris károkozásáért is.

A sértetti önhiba szabályait ugyanakkor a vadállatok esetében is alkalmazni kell. Mentesül az állatkert a felelősség és a kártérítés alól, ha a sértett fényképezés céljából az egyébként szabályosan, megfelelő ráccsal és korláttal elválasztott területen tartott vadállathoz egészen közel megy, és a vadállat a rácson kinyúlva karját eléri és szétmarcangolja.

Kérjen díjmentes szakmai konzultációt biztosítási ügyvédünktől, ha kára származott.