A kártérítés fogalma

Kártérítés során a károkozóan az eredeti állapotot kell helyreállítania a károsult részére, mintha a károkozás megsem történt volna. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a károkozónak meg kell térítenie a vagyoni és nem vagyoni kárigényét a károsult számára.

A kártérítés módja tekintetében a Ptk. sorrendet állít fel:

355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

Milyen károk vannak?

A Ptk. 355. § alapján a kár fogalma, annak meghatározása közvetetten az alábbiak lehetnek:

  • vagyoni kár, amelynek közvetetten a károkozó miatt következett be, ez lehet a tényleges kár vagy akár értékcsökkenés is
  • elmaradt és kimutatható vagyoni előny
  • indokolt költségek, amelyet a vagyoni és nem vagyoni kár, hátrány kiküszöböléséhez, csökkenéséhez vesz igénybe a károsult
  • kártérítés formájában igénybevehető nem vagyoni kár

Milyen kártérítések vannak?

Kártérítés címén a Ptk. elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását rendeli, másodsorban a kár megtérítését,
amelyre kétféle módon kerülhet sor: pénzben vagy természetben való megtérítéssel. A pénzbeli kártérítés pedig lehet egyösszegű, avagy járadék formájában fizetett. A kártérítési módok kombinált alkalmazására is lehetőség van. Ptk. 355. §:

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A bíróság a Ptk. által előírt sorrendiséghez nincs kötve. Ha ugyanis az eset összes körülményének gondos
mérlegelése kapcsán úgy ítéli meg, hogy a törvény által felállított sorrend nem a legmegfelelőbb a reparációra, ettől eltérő módon dönthet.

Vagyoni kártérítés (általános kártérítés)

Idézet a Ptk.-ból:

359. § (1) Ha a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

Az általános vagy más néven vagyoni kártérítés az eset körülményeitől függően megállapítható egy összegben, de járadék formájában is.

Baleseti Járadék

Idézet a Ptk.-ból:

356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét – neki fel nem róható okból – nem éri el.

Baleseti járadék az alábbi feltételek együttes megléte esetén állapítható meg:

  • a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent,
  • a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét nem éri el,
  • a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak.

A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet a  nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.Idézet a Ptk.-ból:

358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve – a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, illetőleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

Nem vagyoni kártérítés

A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése. A törvény felsorolása azonban nem taxatív, ebből tehát az következik, hogy léteznek nem nevesített személyhez fűződő jogok is.

Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jogot sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére. A személyhez fűződő jogok egy része kizárólag a természetes személyeket illeti meg (például az emberi méltóság). A személyhez fűződő jogok másik része azonban a jogi személyeket is megilleti. Ebből következik, hogy a jogi személyek is érvényesíthetnek nem vagyoni kártérítési igényt abban az esetben, ha személyhez fűződő jogaik felróható módon való megsértése következtében nem vagyoni hátrányuk keletkezik.

Ptk.:

355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

Kérjen díjmentes szakmai konzultációt a jogalap elbírálásáról és a várható kártérítés összegéről.

Baleseti kártérítés: kinek jár?

A világ tele van veszélyekkel. Ez akkor is igaz, ha csak a munkahelyünkön töltjük a munkaidőnket. Baleset itt is előfordulhat, bárki áldozatul eshet egy munkahelyi balesetnek. Szerencsés esetben egy ilyen baleset következmények nélkül zárul, de rosszabb esetben a munkaképesség csökkenésével is járhat! Előfordulhat, hogy a munkahelyi baleset áldozata nem tudja úgy ellátni a munkáját, mint annak előtte, esetleg munkahelyet kell váltania. Ez felveti a kérdést, hogy nem jár e valamilyen kártérítés az áldozatnak, különösen, ha önhibáján kívül történt a baleset!

A törvény világosan meghatározza, hogy kik élhetnek a baleseti kártérítés jogával. A Ptk. szerint azok, akiknek a munkaképessége csökkent, akik munkaképtelenné váltak, akiknek baleset utáni keresete alacsonyabb lett, és akik önhibájukon kívül keresnek kevesebbet, azok jogosultak a baleseti kártérítésre!

Úgy érzi, Ön jogosult a baleseti kártérítésre? Keressen minket bizalommal, és vegye igénybe ügyvéd segítségét!

Baleseti kártérítés: kinek jár?