A kártérítés fogalma

Kártérítés során a károkozóan az eredeti állapotot kell helyreállítania a károsult részére, mintha a károkozás megsem történt volna. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a károkozónak meg kell térítenie a vagyoni és nem vagyoni kárigényét a károsult számára.

A kártérítés módja tekintetében a Ptk. sorrendet állít fel:

355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

Milyen károk vannak?

A Ptk. 355. § alapján a kár fogalma, annak meghatározása közvetetten az alábbiak lehetnek:

  • vagyoni kár, amelynek közvetetten a károkozó miatt következett be, ez lehet a tényleges kár vagy akár értékcsökkenés is
  • elmaradt és kimutatható vagyoni előny
  • indokolt költségek, amelyet a vagyoni és nem vagyoni kár, hátrány kiküszöböléséhez, csökkenéséhez vesz igénybe a károsult
  • kártérítés formájában igénybevehető nem vagyoni kár

Milyen kártérítések vannak?

Kártérítés címén a Ptk. elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását rendeli, másodsorban a kár megtérítését,
amelyre kétféle módon kerülhet sor: pénzben vagy természetben való megtérítéssel. A pénzbeli kártérítés pedig lehet egyösszegű, avagy járadék formájában fizetett. A kártérítési módok kombinált alkalmazására is lehetőség van. Ptk. 355. §:

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A bíróság a Ptk. által előírt sorrendiséghez nincs kötve. Ha ugyanis az eset összes körülményének gondos
mérlegelése kapcsán úgy ítéli meg, hogy a törvény által felállított sorrend nem a legmegfelelőbb a reparációra, ettől eltérő módon dönthet.

Vagyoni kártérítés (általános kártérítés)

Idézet a Ptk.-ból:

359. § (1) Ha a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

Az általános vagy más néven vagyoni kártérítés az eset körülményeitől függően megállapítható egy összegben, de járadék formájában is.

Baleseti Járadék

Idézet a Ptk.-ból:

356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét – neki fel nem róható okból – nem éri el.

Baleseti járadék az alábbi feltételek együttes megléte esetén állapítható meg:

  • a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent,
  • a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét nem éri el,
  • a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak.

A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet a  nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.Idézet a Ptk.-ból:

358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve – a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, illetőleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

Nem vagyoni kártérítés

A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése. A törvény felsorolása azonban nem taxatív, ebből tehát az következik, hogy léteznek nem nevesített személyhez fűződő jogok is.

Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jogot sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére. A személyhez fűződő jogok egy része kizárólag a természetes személyeket illeti meg (például az emberi méltóság). A személyhez fűződő jogok másik része azonban a jogi személyeket is megilleti. Ebből következik, hogy a jogi személyek is érvényesíthetnek nem vagyoni kártérítési igényt abban az esetben, ha személyhez fűződő jogaik felróható módon való megsértése következtében nem vagyoni hátrányuk keletkezik.

Ptk.:

355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

Kérjen díjmentes szakmai konzultációt a jogalap elbírálásáról és a várható kártérítés összegéről.

Baleseti kártérítés: kinek jár?

A világ tele van veszélyekkel. Ez akkor is igaz, ha csak a munkahelyünkön töltjük a munkaidőnket. Baleset itt is előfordulhat, bárki áldozatul eshet egy munkahelyi balesetnek. Szerencsés esetben egy ilyen baleset következmények nélkül zárul, de rosszabb esetben a munkaképesség csökkenésével is járhat! Előfordulhat, hogy a munkahelyi baleset áldozata nem tudja úgy ellátni a munkáját, mint annak előtte, esetleg munkahelyet kell váltania. Ez felveti a kérdést, hogy nem jár e valamilyen kártérítés az áldozatnak, különösen, ha önhibáján kívül történt a baleset!

A törvény világosan meghatározza, hogy kik élhetnek a baleseti kártérítés jogával. A Ptk. szerint azok, akiknek a munkaképessége csökkent, akik munkaképtelenné váltak, akiknek baleset utáni keresete alacsonyabb lett, és akik önhibájukon kívül keresnek kevesebbet, azok jogosultak a baleseti kártérítésre!

Úgy érzi, Ön jogosult a baleseti kártérítésre? Keressen minket bizalommal, és vegye igénybe ügyvéd segítségét!

Baleseti kártérítés: kinek jár?

Mi határozza meg a baleseti kártérítés mértékét?

Balesetek bárkivel előfordulhatnak, megsérülhetünk közlekedés közben, az utcán, a munkahelyen vagy egy szabadidős program közben is. Megesik, hogy a baleset nem a mi hibánkból következik be, hanem valaki másnak a felelőssége. Ilyen esetben kártérítési követeléssel élhetünk. A baleseti kártérítés célja, hogy enyhítse az eset okozta traumát.

A kifizetésre kötelezett összeg akár több millió is lehet. Mi határozza meg a baleseti kártérítés mértékét? Természetesen minden eset más és más, nem lehet ugyanazokat a sémákat ráhúzni minden ügyre. Mégis vannak olyan támpontok, amelyeknek az alkalmazásával meg lehet nagyjából határozni a baleseti kártérítés mértékét, illetve annak összegét.

Mindenekelőtt fontos és mindenkori fogódzót nyújtanak a baleseti kártérítés mértékének meghatározásában az aktuális szabályozások és törvények, ezen kívül alapvető szempontot képeznek a baleset körülményei, a felelősség megoszlása, a sérülés mértéke és az, mekkora összeg képes kompenzálni a sérüléseket.

Keressen bizalommal baleseti kártérítéssel kapcsolatban, és vegye igénybe kiváló ügyvédek segítségét!

Az üzemi baleset után is jár kártérítés?

Szakmától függően minden munkavállalónak más körülmények között kell elvégeznie a feladatait. Az azonban minden munkahellyel kapcsolatban alapvető, hogy biztonságos terepe legyen a munkának. Attól függően, hogy mennyire valósulnak meg a munkavédelem betartásának előírt szabályai és feltételei, válik egy hely biztonságossá.

Üzemi balesetek például sajnos gyakran bekövetkeznek. Ilyenkor a balesetet elszenvedő alkalmazott kártérítési követeléssel élhet, a baleset körülményeit pedig kötelesek kivizsgálni a legaprólékosabban. Amennyiben bebizonyosodik a nyomozás során, hogy a munkáltató a hibás az üzemi baleset bekövetkeztéért, az áldozat baleseti kártérítésre jogosult.

Forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz, és engedje, hogy segítsünk! Több éve foglalkozunk kártérítéssel kapcsolatos ügyekkel, és igyekszünk minden esetben a legjobb eredményt kiharcolni. Ügyfeleink érdekeit szem előtt tartva minden tudásunkat latba vetjük üzemi balesettel kapcsolatos kártérítési ügyekben is!

A feltüntetett elérhetőségeink bármelyikén elérhet minket, és bővebb tájékoztatást kérhet a részletekről!

A nem vagyoni kártérítésről, azaz a sérelemdíjról bővebben

A nem vagyoni kártérítésről, azaz a sérelemdíjról bővebben

A nem vagyoni kártérítés ma már nem pontos kifejezés, ugyanis a helyét felváltotta a sérelemdíj jogintézménye. Egészen pontosan 2014. március 15. óta van hatályban ez a változás, amit a 2013. évi V. tv. Magyarország új Polgári Törvénykönyvben fogalmaztak meg. Tulajdonképpen a személyiségi jogok megsértésének szankciójáról van szó.

Mi a jelentősége ennek a szabályozásnak? Ezelőtt, meglehetősen sokáig, a sérelemdíjat a kárfogalom körébe sorolták. Pedig a sérelem nem csak a meglévő vagyona szempontjából érheti az embert. Ugyanígy sérelemdíjat követelhet valaki, aki úgy érzi, őt megsértették a személyiségi jogaiban. Az őt ért, nem vagyoni kárért sérelemdíj járhat.

Mi tartozik bele ebbe a kategóriába? Sérelemdíjat igényelhet az a személy, akit megsértettek a személyes szabadsághoz való jogában, családi és magánélethez való jogában. Ide tartozik még ezen kívül a magántitok, a becsület, a jó hírnév és a személyes adatok védelme, a kegyeleti jog, a névviseléshez, az egyenlő bánásmódhoz, a testi épséghez, az élethez, egészséghez való jog, vagy a képmáshoz, hangfelvételhez való jog is.

Ha peres eljárás keretében bebizonyosodik, hogy a sértettnek van igaza, akkor  a bíróság a károkozót a kár megfizetésére kötelezi. Ez a sérelemdíjat jelenti, de ezen felül a károkozó a sértett egyéb kárát is köteles kifizetni. Sérelemdíjat természetes személyeken túl, cégek is kaphatnak, például jó hírnév vagy üzleti titok megsértésével kapcsolatosan.

Amennyiben Önnek sérelemdíjjal kapcsolatos kérdése van vagy egyéb, kártérítéssel kapcsolatos ügyben szüksége van megbízható ügyvédi képviseletre, keressen fel minket bizalommal! Ügyvédi irodánk tapasztalata, ügyvédeink szakmai kompetenciája mind hozzájárul ahhoz, hogy a hozzánk forduló ügyfeleink elégedetten és kárpótolva távozhassanak az ügy végeztével.

Lépjen velünk kapcsolatba a megadott elérhetőségeink egyikén és egyeztessen ügyvédi irodánkkal személyes találkozóra időpontot, ahol mindent részletesen átbeszélhetünk!