Ha önhibánkon kívül közlekedési balesetet szenvedünk, vagyoni és nem vagyoni kártérítésre vagyunk jogosultak. Ezen összegeket általában a vétkes gépjárművezető kötelező biztosításának terhére fedezik. Ezért is szükséges megkötnünk a kötelezőt, hiszen bármilyen felelősségteljesen vezetünk is, előfordulhat, hogy balesetet okozunk. Ha rendelkezünk kötelező biztosítással, ilyenkor nem a saját pénztárcánk látja kárát a balesetnek. Amennyiben nem mi vagyunk a vétkesek, hanem autóstársunk, nekünk jár a kártérítés. A kártérítés mértékének mindig akkorának kell lennie, hogy abból biztosítani lehessen az eredeti állapot visszaállítását. A kártérítés kiterjed az okozott vagyoni és nem vagyoni károkra, az elmaradt haszonra és nyereségre, illetve a felmerült egyéb költségek fedezésére is. Kártérítésre nemcsak a vétlen autó vezetője, hanem a vétkes utasai is jogosultak.

A kártérítést a károsult egy összegben vagy járadék formájában is megkaphatja. A károsultat maradandó egészségkárosodás, súlyosabb sérülés vagy hosszan tartó gyógyulás esetén nem vagyoni jellegű kártérítés is megilleti. A kártérítés összegéhez peres vagy nem peres úton is hozzájuthatunk.

A kártérítés biztosítását a Ptk. elsősorban az eredeti állapot helyreállításának formájában rendeli el (eredeti állapoton azt az állapotot értjük, amely akkor állna fenn, ha a káresemény nem következik be), illetve, amennyiben ez nem lehetséges, a károsult pénzbeli juttatásra jogosult. Lehetőség van a kártérítési módok kombinált alkalmazására is. A károsult baleseti járulékot, járadékot kaphat, amennyiben a baleset következtében munkaképtelenné vált, munkaképessége csökkent, a baleset utáni jövedelme nem éri el a baleset előtti mértéket, illetve ez utóbbi oka a károsultnak nem róható fel.