Baleseti kártérítés bírói gyakorlata

A magyar jogrendben nincsen precedensjog, aminek okát az egyedi elbírálás elvéből vezetik le az alkotmányjogászok: ez azt jelenti, hogy ha két, akár teljesen megegyező (jogi szakzsargonban analóg) ügyet tárgyalnak, akár előfordulhat két teljesen eltérő ítélet is. Ismert olyan eset, mikor ugyanazért a cselekvőségért valaki büntetést kapott, míg egy másik bíróság másvalakit felmentett. Bár ez ritka és általában van felülvizsgálati lehetőség, jól rámutat arra, hogy mindig az adott eset összes egyedi körülményét kell a bírónak mérlegelnie.

A korábbi hasonló ügyek ítéletei, valamint az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elvi állásfoglalásai viszont iránymutatással szolgálnak. A baleseti kártérítési ügyekben az elmúlt években kialakult egy bírói gyakorlat, amelytől csak különös esetben térnek el a bírók. Lehet hivatkozni korábbi ügyekben hozott ítéletekre, hiszen ezeket figyelembe veheti a bíróság a kártérítési összeg megállapításánál, de tisztában kell lenni azzal, hogy nem kötelezi benne.

Jó néhány kártérítési esetet lehet találni. Általánosságban elmondható, hogy a nem vagyoni kártérítések összege néhány százezer forintos nagyságrend szokott lenni, halál vagy maradandó fogyatékosság esetén viszont a több milliós összegek sem ritkák. A több tízmilliós kártérítésről viszont nagyon ritkán van szó, azonban az elmúlt években megitélt kártérítési összegek emelkedő tendenciát mutatnak.

Halál esetén a jóvátétel természetesen nem tudja pótolni az elveszett személyt. Ilyen esetekben a bíró mérlegeli a rokoni kapcsolat szorosságát, valamint azt, hogy milyen viszony állt fönn az elhunyt és a kártérítésre jogosult között. Néhány esetben akár barátok esetében is megítélhetnek kártérítést, de általában családtagoknál jellemző. Nem vagyoni kártérítés például édesapa elvesztésénél egy testvérpárnál három-hárommillió forint volt egy esetben.

Munkahelyi balesetnél két elvesztett és további két megbénult ujj esetén ugyanekkora összeget ítéltek meg egy ízben. Elvesztett családtag esetén 2–10 millió forint közötti összegű nem vagyoni kártérítés nevezhető átlagosnak.

További cikkek  Közlekedési balesetek – így nyújtsunk segítséget a sérültek számára