A baleseti kárterítés egy viszonylag egyszerűen értelmezhető fogalom, ha a munkahelyen vagy az autóban történik meg a baj, utóbbi esetben például valószínűsíthető, hogy a sofőrnek van gépjármű felelősségbiztosítása. De mi van akkor, ha az utcán, a járdán sétálva ér minket baleset? Tovább
Baleset nagyon sok helyen érhet minket, közlekedési baleset, munkahelyi baleset, egyéb balesetek. Az ilyen esetekben beszélünk személyi sérülésről. Az Önhibánkon kívül történő személyi sérülések esetében kártérítés illet minket, amit a különböző jogi szabályok írnak elő.
Csúszósak az utak, az emberek ennek ellenére is sietnek, és nem csoda, ha a tükörjégen valaki megcsúszik, és kéz- vagy lábtörést szenved. Sajnos ez a veszély nem csak a gyalogosokat veszélyezteti, hanem a gépjármű vezetőket és az autóban utazókat is, még súlyosabb következményekkel.
Problémája akadt lakásbiztosításával? Nincs rendben a casco? Személysérülés történt, és nem tudja hova forduljon? Biztosítási-jogi kérdései merültek fel, vagy a biztosítója csak a kifogásokat keresi és az időt húzza? Mi segítünk!
Sajnos bárkivel előfordulhat, hogy komolyabb balesetet szenved, megsérül, ilyenkor kerülhet előtérbe a kártérítési igény. Egy baleseti kártérítéses ügy során bonyolult folyamatok indulnak el; jól tesszük, ha szakemberre bízzuk ezek véghezvitelét.
Legtöbben minden nap megyünk valahová. Buszra, vonatra szállunk, metrózunk vagy autót használunk, egyszóval: közlekedünk. Annyira természetessé vált számunkra ez, hogy sokszor bele sem gondolunk a veszélyeibe, egészen addig, míg nem ér minket is baleset.
Magyarország útjain rengeteg autó közlekedik naponta, és szinte nincs is olyan köztük, amely még nem okozott volna kárt. A statisztikák szerint az elmúlt időszakban látványosan csökkent a káresetek száma, de szinte ezzel arányosan nőtt a kártérítési összegek nagysága. Ezek alapján jogosan mondhatjuk, hogy a kevesebb számú balesetező autó nagyobb értékű károkat okoz. Most pedig nézzük ezt meg kissé leosztva is.
A kötelező felelősségbiztosítás, ahogy a nevében is benne van, kötelező, ennek ellenére nem rendelkezik ilyennel minden autós. És sajnos egyre nagyobb azok száma, akik nem kötik meg a kötelezőt, legalábbis ezt mutatja az a tény, hogy folyamatosan nő az olyan balesetek száma, ahol a kárt okozó autósnak nincs kötelező biztosítása. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 2066 esetben kellett az utakon okozott károkat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt Kártalanítási Számla (KSZ) terhére kifizetni, míg egy évvel korábban csak 1186 volt az ilyen esetek száma.
Minden évben a július közepétől augusztus közepéig terjedő időszakra tehető az őzek párzása, ami csöppet sem veszélytelen az autósok számára. A párzást megelőzően ugyanis a bak gyakran kezd el kergetőzni a sutával, így pedig könnyen az úttestre szaladhatnak. Bármennyire körültekintően is közlekedünk, gyakran egy pillanat alatt megtörténik a baj, a legtöbb esetben nem lehet elkerülni. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, fontos, hogy mindent hagyjunk mozdulatlanul a helyszínen, és azonnal hívjuk ki a rendőrséget! Tovább
Bár balesetek minden időszakban előfordulhatnak, októberben és novemberben 17-18 százalékkal több baleset fordul elő, mint az év többi hónapjában. A Genertel adatai, melyek az előző négy évre vonatkoznak, azt mutatják, hogy az autósok októberben és novemberben koccannak a legtöbbet. Közel felük, egész pontosan 430 százalékuk nem rendelkezik cascóval, ezért kénytelen maga kifizetni a kár miatt keletkezett hibák javítását. Bár a károk nagy része nem több, mint 200 ezer forint, a többség számára ennek ellenére is megterhelő a fizetés. Tovább