Munkahelyi baleset miatt bekövetkezett személyi sérülés

Munkabalesetnek számít az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben, a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás során éri. A sérültet a lakásáról a munkahelyére vagy a munkahelyéről a lakására való közlekedés közben érő baleset csak akkor számít munkabalesetnek, ha a munkáltató járművével utazik.

Munkaviszony körében bekövetkezett munkahelyi balesetnek tekintjük azt az esetet is, ha a dolgozó még nem állt munkába, ám a baleset egy a munkába állás céljából végzett tevékenység közben érte, például egy üzemorvosi vizsgálat alatt. Az üzemi baleset tágabb fogalom, ennek részleteit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Üzemi balesetnek számít a munkabaleseteken kívül az a baleset is, amely a munkavállalót lakásáról a munkahelyére vagy munkahelyéről a lakására való közlekedés közben éri.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek a munkáltatónak meg kell felelnie, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók megismerhessék a biztonságos munkavégzés rájuk vonatkozó szabályait, illetve be kell tartania a munkavédelmi előírásokat, és ellenőriznie a védőeszközök viselését. Az üzemi baleset bekövetkezte után a munkáltatónak be kell jelentenie, kivizsgálnia és nyilvántartásba vennie azt. A balesetről munkabaleseti jegyzőkönyvet felvenni, és bevezetni azt a munkabaleseti nyilvántartásba. A súlyos üzemi balesetet azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. A munkabaleset kivizsgálásakor fel kell tárni a kiváltó okokat, és ezek alapján intézkedéseket tenni a további balesetek megelőzése érdekében. A munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállaló balesetből fakadó személyi sérüléséért és vagyoni káráért. Üzemi baleset esetén a munkáltató szabálysértési vagy munkavédelmi bírsággal sújtható, a szabálysértési bírság hatvanezer forintig, a munkavédelmi bírság pedig telephelyenként ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

További cikkek  Biztosítási szakjogász helyett kárrendezési iroda!