A halál ára

Azok a családok, akik közvetlenül érintettek egy súlyos közúti balesetben, sajnos nagyon jól tudják, hogy az érzelmi károkon túl anyagilag is jelentős hatása van egy ilyen szerencsétlenségnek.

Az egyik (esetleg több) kereső kiesése, családtagunk rokkanttá válása, súlyosan sérült gyógykezeltetése, esetleges halálának anyagi vonzata térdre kényszerítheti a hozzátartozókat – gazdasági értelemben is.

Arra azonban ritkán gondolunk, hogy ezek a károk nem elhanyagolhatóak a társadalom, a nemzetgazdaság szempontjából sem. A közlekedési balesetekből eredő anyagi veszteség az Európai Unió bruttó nemzeti termékének (GNP) csaknem 2%-át emészti fel, amely nagyon sok millió eurós kárt jelent.

Természetesen az egyes közlekedési balesetek anyagi vonzata nagyon széles skálán mozoghat, mivel sok összetevőtől függ a kár mértéke. Nem mindegy, hogy milyen értékeket érintett a baleset (biciklivel vagy méregdrága autókkal, esetleg kamionokkal történt), hány személy sérült meg a szerencsétlenség során és milyen súlyosan, történt-e haláleset, milyen mentőegységek vettek részt (mentők, rendőrök, helikopteres mentés, katasztrófaelhárítás) és milyen létszámban a baleset helyszínén.

Ha mindez mérhető, akkor vajon számszerűsíthető az is, hogy mekkora kár keletkezik, amikor meghal valaki? Kiszámolható, hogy mennyit ér egy ember élete?

Az EU nyolc tagállamának szakértői 2010-ben egy közösen összeállított tanulmányban kísérletet tettek a kérdés megválaszolására. Számításaik szerint egy ember halála 1 700 000 euró (535,5 millió forint) veszteséget jelent országa nemzetgazdaságának.

Ennek tükrében a rendelkezésünkre álló 2010-es hazai statisztikai adatok alapján könnyen kiszámolható, hogy csak abban az évben, a magyar utakon halálos balesetet szenvedő 740 fő a szakértők által kalkulált 1,7 millió euróval számolva 21,42 milliárd (!) forint kárt okozott a magyar gazdaságnak. És ebben a könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket elszenvedett további 20 917 fő által keletkező anyagi veszteség benne sincs!

Forrás: ORFK-OBB