A közlekedési és munkahelyi balesetek során elszenvedett sérülések esetén a gyógyulás időtartama az egyik legfontosabb tényező, ez határozza meg az eljárás menetét és a kártérítési lehetőségeket, valamint hatása van a büntetés tekintetében is. A 8 napos határidő nem véletlenszerűen meghatározott időtartam, de vajon miért éppen ennyi? Olvass tovább

Hazánkban évente több száz áruházi balesetet jelentenek, azonban a valós szám ennek többszöröse lehet, mivel a kisebb sérülések általában nincsenek dokumentálva. Bár a statisztikák szerint a balesetek jelentős része az ünnepi időszakokban történik, amikor nagyobb a forgalom, bármelyik vásárlás végződhet kellemetlenül.

Egy áruházban meglepően sokféle módon lehet sérülést szenvedni, de leggyakrabban csúszásból eredő balesetek történnek. Ez különösen gyakori probléma a zöldség-gyümölcs részlegen, ahol a földön széttaposott áru a veszélyforrás, de kiömlött sampon vagy akár a vásárlók útjában hagyott csomagolási hulladék is okozhat balesetet. Olvass tovább

A metró a fővárosi tömegközlekedés alappillére, a BKK adatai szerint csak a M3-as metró vonalán 400 000 felszállóval lehet számolni egy átlagos munkanapon. Ám ahol ennyi ember közlekedik, ott sajnos előfordulhatnak balesetek is. Az alábbiakban azt fogjuk megnézni, mit kell tudni ezekről.

Bár a metrók több 10 méterrel a föld alatt közlekednek, a jogszabályok oldaláról nézve az átlagos közlekedési balesetek kategóriájába tartoznak, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a buszon vagy épp vonaton elszenvedett balesetekre. Ez tehát azt jelenti, hogy a metróbalesetben sérült vagy kárt szenvedett személyek kártérítésre jogosultak. Olvass tovább