Példátlan változás: sérelemdíj lesz a nem vagyoni kártérítés helyett

A személyiségi jogsértések okozta lelki károk bírói megítélésének egyszerűsítését, a bizonyítási nehézségek, a bizonyítással kapcsolatos viták csökkenését várják a szakemberek attól a magyar gyakorlatban eleddig példa nélküli, új jogintézménytől, a sérelemdíjtól, amely a Polgári törvénykönyv hatálybalépése után felváltja a jelenlegi nem vagyoni kártérítéseket.

A polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság vezetője, dr. Vékás Lajos akadémikus az [origo] – nak adott interjújában korábban úgy fogalmazott, a nem vagyoni kártérítések rendszerében alapvető változásokat kellett végrehajtani, mert évtizedek alatt nem alakult ki következetes álláspont, gyakorlat abban a tekintetben, hogy a nem vagyoni kártérítés bizonyításához a sértettnek kell a hátrányt bizonyítania, vagy sem.

A bírói gyakorlat tulajdonképpen máig kitart amellett, hogy a nem vagyoni kártérítéshez nem elég maga a becsületsértés, a testi sértés, hanem bizonyítani kell, hogy a vagyonilag kifejezhető káron túl további hátrányok érték, például, a médiában megjelent hírek miatt bocsátották el munkahelyéről.

A vagyoni kártérítés, például a kórházi költség adatai, a táppénz, a kiesett jövedelem jelenleg is jól bizonyítható, ám a nem vagyoni kártérítések esetében rengeteg bizonytalanság mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a károsultnak minden esetben be kellett tudni bizonyítani, a jogsértés milyen nem vagyoni jellegű hátrányt okozott számára.

Az [origo] úgy tudja, a jogászok azért látják problematikusnak a jelenlegi szabályozást, mert bár sokszor az elszenvedett lelki sérelem elvileg nem jár költséggel, bizonyítható hátránnyal, ám az adott személy társadalmi, egzisztenciális helyzetére, életminőségére, életpályájára nagy hatással lehet.

Nem kell bizonyítani

A sérelemdíj legnagyobb újdonsága abban lesz, hogy akkor is követelhető, ha a sértett nem tud hátrányt bizonyítani, lényegében a nem vagyoni sérelem egyszeri, vagyoni jellegű kompenzációja arra az esetre, ha valakinek a személyhez fűződő jogát megsértették és ezzel valamiféle hátrányt okoztak.

Például, valakinek jogellenesen kezelték az adatait, engedély nélkül tették közzé fényképét, nem kell bizonyítania a sérelmükre elkövetett “tettek” és a miattuk bekövetkezett hátrányt, hanem kérheti a sérelemdíjat – és annak összegét majd a bíróság mérlegeléssel megállapítja.

A mérlegelés szempontjai

Természetesen, a bírói gyakorlat, döntő jelentőségű lesz a sérelemdíj működése kapcsán, az igazságszolgáltató fórumok a sérelemdíj mértékét az esetek körülményei tekintettel fogják megállapítani, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására.

Azt is meg fogják majd vizsgálni, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése bekövetkezett-e, illetve, a jogsértő magatartása, mulasztása felróható-e. De fontos előírás, a sérelemdíj rendszerében a jogsértés tényén túl nem kell bizonyítani, hogy más egyéb hátrány is érte a sérelmet szenvedőt.

A törvény megfogalmazása szerint a sérelemdíj megfizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultság megállapításának a jogsértésen túli hátrány bizonyítottsága nem feltétele.

A személyiségi jogok teljes köre

A sérelemdíj – az iránta való igény egyébként nem ruházható át és nem örökölhető – a személyiségi jogok teljes körére alkalmazandó. Így az egyes szellemi alkotások, teljesítmények létrehozóit is megilleti, miként az üzleti vagy magántitkaikban, továbbá jó hírnevükben sérelmet szenvedetteket.

A sérelemdíj mellett sem szűnik meg annak a lehetősége, hogy a személyhez fűződő jogaiban megsértett a neki jogellenesen okozott vagyoni károkért az általános szabályok szerint kártérítést is követelhessen.