Üzemi baleset vagy munkahelyi baleset?

Sokan úgy gondolják, hogy az üzemi baleset és a munkabaleset egy és ugyanaz, ám különbséget kell tennünk e két fogalom között, ugyanis nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzemi balesetnek és nem minden üzemi baleset nevezhető munkabalesetnek.

Munkabalesetnek nevezzük azt a balesetet, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától, valamint a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. Ilyen eset lehet például az, ha a munkavállalót a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás stb. során éri baleset.

Kérjen díjmentes szakmai konzultációt a jogalap elbírálásáról és a várható kártérítés összegéről.

Súlyos munkabalesetről akkor beszélünk, ha többek között a baleset a sérült halálával végződik. Abban az esetben is halálos munkabalesetről van szó, ha az eset bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét, de ide tartozik az is, ha a munkabaleset a magzata vagy újszülöttje halálát okozza. Súlyos munkabalesetnek minősül, az is, ha az eset a munkavállaló önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta, súlyos  csonkulást, pl. kéz, ujj, vagy súlyosabb esetben végtagvesztést  szenvedett el, vagy valamely érzékszervét, reprodukciós (utódnemző) képességét érte jelentős mértékű vagy visszafordíthatatlan károsodás. Ide tartozik még a beszélőképesség elvesztése, torzulás, bénulás, elmezavar valamint az életveszélyes sérülés is.

Nem tekinthető azonban munkabalesetnek – azaz a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek – az a baleset, ha a munkavállalót lakóhelyéről a munkahelyére, vagy a munkahelyéről lakóhelyére tartó úton éri sérülés, kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik. Abban az esetben, ha gyalog, saját gépjárművel, illetve tömegközlekedési eszközzel közlekedve éri a baleset, nem minősíthető munkabalesetnek.

Üzemi balesetről abban az esetben beszélhetünk, ha a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának az elbírálása céljából elrendelt, ill. a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi  vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Nem minősíthető viszont üzemi balesetnek az a baleset, amely a sérült ittassága miatt történt, vagy olyan munkát végzett, amely nem tartozott a munkahelyi feladatokhoz, engedély nélkül végzett munkát, illetve használt járművet, munkahelyi rendbontásból eredő sérülés érte, továbbá az sem nevezhető üzemi balesetnek, ha otthonról a munkahelyre, illetve a munkahelyről hazafelé menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Törvény szerint a munkahelyi baleseteket csak a területi munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség jogosult első fokon „a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendeli, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek”. [(Mvt. 84.§ 1. bekezdés i) pont)].

A fent említett két fogalom mellett még létezik egy úgynevezett foglalkozási betegség is, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

Munkahelyi baleset esetén baleseti ellátást, baleseti táppénzt vagy baleseti járadékot lehet igénybe venni a következők szerint.

Baleseti ellátás foglalkoztatási betegség valamint üzemi baleset esetén jár, azaz a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatási, baleseti táppénz, ill. baleseti járadék illeti meg.