Amikor egy baleset bekövetkezik, a legtöbb esetben gyorsan sor kerül annak bejelentésére, sokszor a mentők mégis túl későn érnek a helyszínre. A segítség általában 10-15 perc alatt érkezik ki, ez idő alatt pedig a tapasztalatok szerint általában nem történik segítségnyújtás a személyi sérültek részére. Ennek többféle oka is lehet, leginkább az, hogy a jelenlévőknek nincs elég bátorságuk nekilátni az elsősegélynek, vagy egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges ismertekkel. Pedig ha a közúti baleseteknél többen szánnák rá magukat a segítségnyújtásra, az évente több tucat, akár több száz élet megmentését is jelenthetné hazánkban. Olvass tovább

Március 14-én történt M1 és M7-es autópályán történt tömeges baleset kárrendezésének felgyorsítása végett a biztosító társaságok egyéges döntése alapján a saját kötelező biztosítójuknál is jelentkezhetnek kárfelvételre. Ebben az esetben a károsult saját biztosítója méri fel az elszevedett kárt, azonban továbbiakban is lehetőség van a károkozó biztosítójánál kérni a kárfelvételt. A casco biztosítási károkokat azonban minden esetben a casco biztosítást nyújtó biztosítónak kell bejelenteni. Olvass tovább

A korábbi évhez képes jónak mondható a 2012-es a balesetek tükrében, bár nem lehet tudni, hogy a kevesebb közlekedési baleset az autóvezetők, valamint a közlekedésben résztvevők érdeme, vagy csak egyszerűen az üzemanyag árak emelkedése miatt visszaeső autós forgalom eredménye. A munkahelyi balesetek korábban évről-évre csökkenő száma ezzel szemben 2012-ben megfordult. Olvass tovább

Bármilyen felelősségteljesen vezetünk is, nem kizárt, hogy egyszer balesetet szenvedünk, hiszen többi autóstársunk viselkedéséért nem mi vagyunk a felelősek. Baleset esetén a vétlen felek vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosultak, a vétkes vezetőn kívül mindenki, azaz annak utasai, illetve a vétlen autóban ülő összes utas. Kártérítési igényünket közlekedési ügyvéd megbízásával érvényesíthetjük. A kötelező felelősségbiztosítást érintő 2013-as változások és az aktív és a direkt kárrendezés előfutárai lehetnek. Olvass tovább

A sporttörvény értelmében a labdarúgó a mérkőzésen vagy az edzésen szerzett sportsérülései munkahelyi balesetnek minősülnek. A munkahelyi vagy üzemi baleseteket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza. Ezen jogszabály 167. § (1) bekezdésének alapján a labdarúgó-tevékenység gyakorlása közben bekövetkezett sérülés esetén a munkáltatónak a munkavállaló teljes kárát meg kell térítenie. Tehát olyan kompenzációt kell nyújtania, amellyel megtéríti az elmaradt jövedelem mértékét – azaz a labdarúgó akkora összegre jogosult, mint amekkorát akkor kapna, ha semmilyen kárt nem szenved. Olvass tovább